Tokaj Történelmi Borvidék

Tokaj-hegyalja történe

A történészek a Tokaj területén folyó szőlőművelés kezdeteit a Honfoglalás korára valószínűsítik, melynek tárgyi bizonyítékai nincsenek, viszont a ma is használatos honfoglalás kori és ótörök eredetű szavaink , úgymint a szőlő, bor, ászok erre utalnak.

A hazai borkultúrára és szőlőtermesztésre kétféle kultúra is hatott, részben latin, másrészt keleti hozomány. Bizonyosan a XII. századtól beszélhetünk hegyaljai szőlő-és bortermelésről, ami a vallon telepesek nevéhez fűződik. Ezután, bár folyamatos volt a szőlőművelés a területen, a tokaji régiót egészen a XVI. századig nem sorolták magyarország szőlőtermelő vidékei közé.

A három hegy határolta borvidék

A Tokaj-hegyaljai borvidék felemelkedését a XVI. századra tehetjük, amikor az ország más borvidékein, többek között az addigi legtermékenyebb vidék, a Szerémség dűlőin a török dúlás miatt lehetetlenné vált a szőlőművelés. Eredetileg csak Hegyalja névenismerték ezt a vidéket, majd a XVII. századtól kezdik a Tokaj településnévvel együtt alkalmazni: Tokaj-Hegyalja. Tokaj a környékbeli települések közül kiemelkedő jelentőségét valószínűleg várának és az itt találkozó Tisza és Bodrog folyók adta gazdasági előnyeinek köszönheti. A tokaji bor világhírnevét bizonyítja XIV. Lajos híressé vált mondása: a Tokaji "a királyok bora és a borok királya"

A Tokaj-Hegyaljai borvidéket eredetileg egy hegyek által határolt háromszög alaprajzú terület alkotja, ezek: a tokaji Kopasz-hegy, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy és az abaújszántói Sátor-hegy. Ennek mérete később többször változott, de alapvetően ma is igaz ez a földrajzi helymeghatározás.

Az első zárt borvidék

Egy 260 éve kelt rendelet a tokaji borvidéket zárt termelési körzetté minősítette, így mondhatjuk, hogy 1737 óta a Tokaj-Hegyalja a világ első zárt borvidéke. Az ezt követő időkben megindult a régióban található városok versengése a Tokaj-hegyaljához való tartozásért, minek következtében sokszor változtak a borvidék határai. A folyamatos területi alakulás mellett viszont voltak városok, amik mindig is vitathatatlanul a szőlővidék részei voltak.

Ezek: Abaújszántó, Tállya, Mád, Mezőzombor, Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Olaszliszka és Tolcsva.

Mai világörökségi magtelepülések: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalu, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, Sárospatak, Hercegkút, Sátoraljaújhely, Tolcsva.

Tokaj-hegyaljai hordók és pincék

Gönci hordó: 136 literes tölgyfahordó

Szerednyei hordó: 220 literes tölgyfahordó

Tokaj-Hegyalján két típusú borospince van használatban. Az ásott pince a hozzá tartozó házzal azonos alaprajzú tér volt, a ház tornácáról lehetett megközelíteni. A lyukpince nem tartozott az épülethez, a föld fölött csak egy kőből épült kapu emelkedik ki fa vagy acélajtó bejárattal. A borvidék pincéinek többsége ez utóbbi típusba tartozik .

Tokaj a Világörökség része

Ma Tokaj-Hegyalja közel 7000 ha-os területén belül 5000 ha-on terem első- és másodosztályú szőlő, és 27 település tartozik hozzá hivatalosan. A borvidék 2002 óta a Világörökség része. A Tokaj-hegyaljai borvidék központja ma is Tokaj. A belváros alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, amit már a 15-16. században is bor tárolására használtak. Ezek közül ma leghíresebb a Tokaj főterén álló Rákóczi Pince, a legenda szerint itt választották királlyá Szapolyai Jánost.

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken termő szőlőfajták

• Furmint
• Hárslevelű
• Sárga muskotály
• Zéta (Oremus)
• Kövérszőlő
• Gohér

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék borai

Fajtaborok

Tokaji Furmint, Tokaji Hárslevelű, Sárgamuskotály

Kései szüretelésű borok

Az október-novemberben szüretelt túlérett szőlőszemek cukortartalma magasabb, ezért az ebből készült bor jóval édesebb, gyümölcsösebb.

Tokaji Szamorodni

A szamorodni lengyel eredetű szó jelentése: „ahogy termett”. E borfajta készítésének lényege, hogy a szüretelésből nem válogatják ki az aszúszemeket.

Tokaji Fordítás

Ennél a bornál a már megáztatott és kipréselt aszútésztára új alapbor kerül, hogy kioldják belőle a még benne lévő cukrot és aromaanyagokat.

Tokaji Aszú

Nevét a Hegyaljára jellemző aszúsodási folyamat után kapta, ami a szőlőszemek túlérését, ún. nemes rothadását jelenti. Az aszúsodott szemeket különválogatják, majd aszútésztát készítenek belőle. Ebből majd annyi puttonnyal kerül a készülő borba, ahány puttonyos bort szeretnének készíteni. Az aszútésztához egy gönci hordó (136 l) bort vagy mustot öntenek, amit akár két napon keresztül is áztathatnak, folyamatos keveréssel. Az áztatás végére az aszútészta a bor felszínére emelkedik, amit ekkor eltávolítanak. Az így elkészült aszút palackozás előtt legalább 3 évig állni hagyják.

Másolás

Az aszúborok seprőjére újra mustot öntenek, majd kierjesztik az. Száraz borfajta.

Tokaji Eszencia

Ez a világviszonylatban is egyedülálló borfajta egy kevés alkoholtartalommal bíró, tömény aszúfajta, mézédes nektár.